Hatósági tolmácsolás

A megnövekedett migráció és az EU-ban érvényes munkavállalói szabadság következtében mind gyakrabban igényelnek a hatóságok is tolmácsot. Ezek a kommunikációs helyzetek szintén speciálisak, hiszen általában a magánember áll szemben a hatósággal, a hivatalos szervvel. Hatósági tolmácsolásra lehet szükség állampolgársági ügyek, tartózkodási engedély, lakhatási vagy munka­vállalási engedély intézésekor, ingatlanvásárláskor, gépkocsi-kárrendezésnél és számos egyéb esetben, nem ritkán esküvőkön is. A hatósági tolmácsnak komoly jogi ismeretekkel kell rendelkeznie, ismernie kell az adott ország intézményrendszerét, ügyintézését, tisztában kell lennie ahatósági nyelvvel, nyelvileg ugyanúgy képesnek kell német tolmács x. kerület lennie a hatóság képviselőjének szerepét eljátszani, mint a kérelmező ügyfélét. Mind a hatósági, mind a bírósági tolmácsolás esetén a kommunikációs partnerek között nagyon nagy az információbeli különbség, a két partner szociális státusza rendkívül különböző, és a tolmács mindig egyedül dolgozik, soha nem egy tolmácsteam tagjaként.

Egészségügyi tolmácsolás

Az egészségügyi tolmácsolás iránti igény növekedése szintén a külföldi munkavállalás és a bevándorlás, a migráció felgyorsulásának eredménye. A tolmács az orvos és a beteg között közvetít, feladatát nagy felelősséggel kell végeznie, és ismernie kell a beteg kultúrájában jellemző "fájdalomkultúrát" is. Németországi orvosok pl. gyakran panaszkodnak, hogy a továbbra is elszigetelten, a török szokásoknak megfelelően élő török nőknél sokkal nehezebben tudják felállítani a diagnózist, ugyanis ezek az asszonyok általában nem tudják leírni fájdalmukat, még a fájdalom helyét sem adják meg pontosan, hiszen más a hiteles német tolmács "fájdalomkultúrájuk". Sokszor fogfájás esetén is csak annyit mondanak, hogy meg fognak halni, vagy bármilyen fájdalom esetén hasfájásra panaszkodnak, ahogyan azt sokszor a gyermekek teszik. Az egészségügyi tolmácsoláshoz a tolmácsnak nemcsak jó nyelvtudásra és egészségügyi ismeretekre van szüksége, sokszor a pszichológiai ismereteket sem nélkülözheti.

A konferenciatolmácsolás

A tolmácsolás e fajtájának megértéséhez fontos előre meghatározni, mit is értünk a szóössze­tételben szereplő konferencián. Az Idegen Szavak Szótárában a következő meghatározást találjuk a konferencia címszó alatt: "tanácskozás, értekezlet, vitaülés, tanári testület értekezlete", az értelmező szótár a következő körülírással szolgál: "tudományos, politikai stb. tanácskozás, értekezlet, továbbképző tanfolyam keretében tartott összejövetel, megbeszélés". A szó a latin confere igéből származik, melynek eredeti jelentése "összehordani" (véleményt, információt is). Esetünkben a konferencia szót a lehető legtágabb értelemben kell érteni, idesorolunk minden előre megtervezett, legalább két nyelven folyó nemzetközi összejövetelt. A konferenciatolmács nemcsak a tolmácsolás technikáját tekintve különbözik a kísérő tolmácstól, hanem a munkavégzés kereteit illetően is, ugyanis mindig közszereplők között közvetít. Közszereplőnek nevezünk minden olyan kommunikációs partnert, aki nemcsak saját nevében, hanem egy intézmény, eszme, tudomány, vallás stb. képviseletében nyilatkozik meg. Ugyanúgy konferenciatolmácsnak tekintjük a két államfő között közvetítő tolmácsot, mint a több ezer résztvevőt számláló nemzetközi kongresszuson a fülkében ülő tolmácsot. A konferenciatolmácsok nemzetközi szervezete az AIIC (Association Internationale des Interprétes de Conférence), melynek központja a svájci Genfben található. Az AIIC a konferenciatolmácsolást a következőképpen határozza meg: "Konferencia­tolmács az a személy, aki (egyedül vagy többnyire egycsapat tagjaként) a résztvevők tetszőlegesen hosszú és komplex beszédeinek szimultán vagy konszekutív tolmácsolásával hivatásos nyelvi közvetítőként dolgozik valamilyen formális vagy informális konferencián vagy konferenciához hasonló helyzetben."

A konszekutív tolmácsolás

A konszekutív, magyarul követő tolmácsolás kifejezést szintén használhatjuk tágabb és szűkebb értelemben egyaránt. Tág értelemben konszekutív minden olyan tolmácsolás, amikor a tolmács az adó bizonyos szövegrészének elhangzása után kezdi meg a célnyelvi szöveg megalkotását. Ez a szövegrész lehet egészen rövid, akár félmondatnyi is, de természetesen egész gondolatmenetet is átfoghat, amelynek hossza elérheti a 8-10 percet. Amennyiben az adó és a vevő nagyon gyorsan váltogatja egymás szerepét, tehát gyors váltású párbeszédről van szó, inkább az összekötő vagy liaison tolmácsolás megnevezést használjuk. Erre a már említett bírósági, hatósági és egészségügyi tolmácsolás során kerül gyakran sor. A hivatalos gazdasági vagy politikai találkozókon, sajtó­találkozókon, protokolláris események alkalmával már általában hosszabb ideig tartják maguknál a beszélők a szót, sokszor nem is párbeszédről van szó, hanem egy Übersetzungsbüro Ungarisch Budapest más után elhangzó beszédekről. Ilyenkor beszélünk szűkebb értelemben vett konszekutív tolmácsolásról. A tolmács a hosszabb szövegszakaszokat jegyzetei alapján adja vissza a célnyelven. A jó jegyzeteléstechnika alapvető fontosságú a tolmácsolás sikere számára. A tolmács jegyzete azonban nem gyorsírás, nem hosszabb időre (pl. vizsgafelkészülésre) szóló jegyzet, csupán külső memória, ahova az kerül, aminek már az eredeti memóriában nem jutott hely. gumiköteles ugráló A jegyzet mennyisége ezért nagyban függ a tolmács pillanatnyi felkészültségétől, szellemi frissességétől, kipihentségétől stb.

Während der Ausbildung soll der Kenntnishorizont der zukünftigen Dolmetscher beständig in allen relevanten Bereichen erweitert werden. ungarisch dolmetscher preis eur Allerdings liegt das Hauptaugenmerk auf der Erweiterung des Wissens, das sich direkt auf die Tätigkeit des Dolmetschers bezieht, und auf dem Erwerb der Dolmetschkompetenz. Es wird durchaus zu Recht gefordert, dass die Muttersprache und die Fremdsprachen bereits vor Beginn des Studiums auf einem hohen Niveau beherrscht werden. Ähnliches gilt auch für das kulturspezifische Wissen und „die vielgepriesene gute Allgemeinbildung“, die laut Willet (1984: 91) Grundbegriffe von Wirtschaft, Recht, Politik, Geschichte, Geographie, Technik, Naturwissenschaft und Medizin (ausgenommen detaillierte Fachkenntnisse, die erst im Bedarfsfall erworben werden) umfasst (vgl. Willett 19S4: 91 ff, Kalina 1998: 269, Kautz 2002: 19 f.).

Überträgt man diesen Gedanken auf die Arbeitssituation von Dolmetschern, so stellt sich die Frage, wie sie ihre eigenen Emotionen sowie diejenigen, die an sie herangetragen werden, „managen“ d. h. wahrnehmen, steuern oder regu-lieren und in ihre eigenen nachgelagerten Verhaltensprozesse einbauen. Urban nennt für den Arbeitskontext fünf relevante Punkte. Sie beziehen sich zwar auf das eigene emotionale Erleben eines Individuums in einer Situation am Arbeitsplatz, wohingegen in der vorliegenden Arbeit die Wahrnehmung und Weiterverarbeitung von emotionalen Wirkmechanismen durch den Dolmetscher im Vordergrund stehen soll. Die Ausführungen von Urban bieten jedoch einen guten Anknüpfungspunkt, von dem ausgehend untersucht werden kann, welche Bedeutung Emotionen für den Dolmetschprozess als konkrete Arbeits-situation haben und wie die Auseinandersetzung eines Dolmetschers mit „fremden“ Reaktionen konkret vonstatten gehen kann. Aus diesem Grund werden sie nachfolgend kurz skizziert und in ihrem möglichen Zusammenhang mit einer Dolmetschsituation dargestellt.

1.            „Emotionen fokussieren die Aufmerksamkeit von Individuen auf die für sie relevanten Aspekte...“

Hier ist zu untersuchen, ob und inwieweit die jeweiligen Interaktionspartner, darunter auch der Dolmetscher, in der Lage sind, aus der emotionalen Reaktion ihres Gegenübers auf die Bedeutung des in diesem Moment behandelten Aspekts zu schließen. Voss betont im Zusammenhang mit der Verstehbarkeit von Emotionen die Wechselwirkung von sprachlicher und emotionaler Kom-petenz und formuliert zum Aspekt „Wie man lernt, was man fühlt“ folgende Aussage:

Die Reife einer Persönlichkeit bemisst sich unter anderem durchaus an der Souveränität, mit der sie in der Lage ist, selbst nicht-stereotype, unkonventionelle oder gar paradoxe Verhaltensweisen als Ausdruck einer bestimmten Emotion richtig zu deuten. So sind Kinder oder naive Personen z.B. kaum in der Lage, ironische Äußerungen oder Verhaltensweisen richtig einzuschätzen, da sie [...] dazu tendieren, alles wörtlich und gemäß standardisierter Vorgaben wahrzunehmen.

2.            „Emotionen liefern Hinweise im Hinblick auf den gegenwärtigen bzw. zu-künftigen Zustand eines Individuums in Bezug auf dessen Umwelt [...] und ermöglichen eine Auswahl entsprechender Handlungs- und Verhaltensalterna-tiven/*

An dieser Stelle lässt sich eine eindeutige Verbindung zur Dolmetschsituation herstellen: Der Dolmetscher erkennt - im Idealfall - den emotionalen Zustand seines Auftraggebers oder des Gesprächspartners (vielleicht bringt er verbal oder nonverbal zum Ausdruck, dass er sich beleidigt oder bedroht fühlt) und kann darauf reagieren. Denkbar wäre je nach Konstellation der Situation (wer hat wen beleidigt, beschämt, bedroht, ...), nach dem Ausmaß des Emotions-ausdrucks und sicher auch der persönlichen emotionalen Veranlagung, der kulturellen Prägung sowie der beruflichen Erfahrung des jeweiligen Dolmet-schers ein ganzes Spektrum von Reaktionen, das von einer totalen Neutralisie-rung (sprachliche und mimische Missachtung) bis hin zum Nachvollzug des Emotionsausdrucks reichen kann. Damit dieser Prozess ablaufen und gelingen kann, müssen Erleben und Emotionen in der jeweiligen Interaktion zunächst gedeutet werden. Diese komplexe Deutungsleistung umfasst nach Fiehler diverse Aspekte, zu denen sowohl die Situation selbst als auch die Handlungen, Äußerungen, Absichten und Einstellungen der anderen Person (d. h. des Redners) sowie deren Erleben und Emotionen gehören. Ziel der Deutung ist ein „ganzheitliches Verstehen der anderen Person“, wobei der Zweck der Deutung darüber hinausweist: Sie ist „Voraussetzung für eine .angemessene' Strukturierung der eigenen Folgehandlungen wie überhaupt für den Fortgang der Interaktion“473. 

BACK